Óriási érdeklődés övezte a CSIS hétfői rendezvényét ("America's strategic dilemma: A revisionist Russia in a complex world"): csak kamerából 14-et sikerült megszámolnom a zsúfolásig telt teremben. A tömeg a két előadónak szólt: Robert Menendez (D-NJ) szenátor, a Szenátus külügyi bizottságának tagja mellett Zbigniew Brzezinski, volt nemzebiztonsági tanácsadó, az amerikai biztpol élő legendája szólt az egybegyűltekhez. Apró érdekesség: rengeteg orosz nyelvet beszélő emberrel volt szerencsém találkozni a hallgatóság soraiban. Mondjuk ez nem volt meglepő.
"Az Egyesült Államoknak kell vezetni" a konfliktusban, ebben Menendez szenátor szerint teljes az egyetértés (legalábbis az Atlanti-óceán ezen az oldalán). "A szemlélődés soha sem volt az amerikai természet része: egyértelmű üzenetet kell küldeni Putyinnak".
A hidegháború végén kialakult szabályrendszer ma már nem alkalmazható Európára. Az amerikai visszahúzódás lehetőséget teremtett Vlagyimir Putyin orosz elnöknek tervei végrehajtására. Az Egyesült Államok szempontjából stratégiai fontosságú, hogy a vezető szerepet akkor is felvállalja, ha ennek eredményében "egyes kelet-európai barátaink" kételkednek is. Szükséges, hogy az orosz elnök megértse: ha tesz valamit, annak következményei lesznek - célzott teljesen egyértelműen Ukrajnára Menendez.
A konfliktus kimenetelét és egyben az USA szerepvállalását más világpolitikai játékosok is árgus szemekkel figyelik. Kína (Dél-Kínai tenger körüli viták), Észak-Korea (atomfegyver) és Irán (atomprogram, tárgyalások) is az ukrajnai eredményektől és az Államok lépéseitől függően változtathatják meg politikájukat.
Fontos lenne a NATO és az Európai Unió együttműködésének növelésére, az integráció elmélyítésére és a meglévő bürokratikus akadályok felszámolására. Ennek az integrációnak fontos eleme az energiabiztonság kialakítása is, részben a kelet-európai országokban lévő csővezetékek kétirányúsításával, részben a balti államok cseppfolyósgáz-ellátásának (LNG) kiépítésében.
Az Egyesült Államoknak nem csak a keleti, de Európa déli részére, nevezetesen a Balkánra is összpontosítania kell, hiszen ez a terület Oroszország befolyása miatt sérülékenynek számít.
Azonnal le kellene állítani az Európában állomásozó amerikai erők további kivonását, sőt, az USA európai katonai jelenlétét teljesen felül kellene vizsgálni. A szenátor robusztus katonai jelenlétet lát jónak mind a balti, mind a kelet-európai NATO-tagállamokban. Nem elég a zászlóalj szintű katonai jelenlét: dandárszintű erőket kell telepíteni, egyértelműsítette az elvárásait Menendez szenátor //azért ez a pivot-tel együtt érdekes lesz//. Ezzel párhuzamosan az amerikai felderítésnek, hírszerzésnek is ismét Európára kell koncentrálnia.
A propaganda frontján is fel kell venni az itt győzelemre álló Oroszországgal a harcot. Egy szélesebb, "puha" stratégiát is ki kell alakítani, hogy sikerrel lehessen harcolni az orosz propagandával. Oroszország pártokat, think tank-eket, NGO-kat támogat szerte Európában és ez komoly veszélyt jelent.
Az Ukrajnának nyújtandó katonai, fegyvereket tartalmazó segély nem arra alkalmas, hogy a mostani orosz offenzívát megállítsa, megerősítse az ukrán haderőt, hanem arra, hogy a diplomáciai megoldás segítse. Diplomáciai megoldás kell de ezt Vlagyimir Putyin csak akkor lesz hajlandó elfogadni, ha a további harc (emberéletben, haditechnikában) drágának bizonyulna számára. Ez lehet az amerikai fegyverszállítmányok hatása.
A katonai segélyek fokozása mellett további, még erősebb gazdasági szankciókra is szükség van. A szenátor szerint a jelenlegi szankciók is 7 százalékkal csökkentették az orosz GDP-t, s ezt kifejezetten az olajiparra szabott szankciókkal lehetne még fokozni. Sarkvidéki és mélytengeri olajkitermelés, palagáz: se technológia se együttműködés nem érkezhet Amerikából (és persze az EU-ból) Oroszországba.
Az igazi feladat a gazdaságilag életképes, önálló Ukrajna megteremtése lesz. Menendez itt Miheil Szaakasvili grúz elnököt idézte: "Nem a hadsereg állította meg a kommunistákat. Őket a demokratikus értékek állították meg - melyek mögött ott volt a hadsereg."
A szemmel láthatóan óriási tekintéllyel rendelkező Zbigniew Brzezinski előadásának legelején kijelentette: Barack Obama "reset" (újrakezdés) politikájának koporsójába a 2014 februári események, a Krím-félsziget orosz annektálása ütötte be az utolsó szeget (melyről már Putyin is nyíltan kijelentette: Oroszország volt a végrehajtó, gondosan elkészített tervek alapján). Véleménye szerint az Egyesült Államoknak először is meg kellene határoznia, az ukrajnai válsággal kapcsolatban milyen végkimenetelt akar elérni, nem csak az eseményekre kellene reagálnia állandóan. A végkimenetel azonban nem képzelhető el egyértelmű győzelemként, se amerikai, se orosz oldalon, figyelmeztetett Brzezinski. Az Egyesült Államoknak figyelembe kell vennie Oroszország érdekeit, álláspontját is.
Vlagyimir Putyin beszédei 2007 óta felvázolnak egy orosz stratégiát, melynek alapja: a Nyugat az ellenség, melynek leküzdése a legfontosabb feladat. Az orosz elnök nem csak a szovjet, de a cári időket is felidézi. Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy a Baltikum akkor a cári Oroszország része volt - miért ne akarná ismét magáénak tudni ezeket a területeket az orosz elnök?
Az orosz gazdaságban ugyanakkor egy súlyos teljesítménycsökkenés látható, pedig eleve az Egyesült Államoknál vagy Európánál gyengébb gazdasággal rendelkeztek. A visszaesés eredményeként hamarosan gazdasági válság is be fog következni. Már most egyre több a hiánycikk is. Az ukrajnai fegyveres orosz beavatkozás és az orosz gazdaság súlyosbodó problémái egyben az orosz vezetésű Eurázsiai Unió elképzelésének végét is jelentik, már ami az eredeti szándékot, a minél teljesebb integrációt jelenti. Mára már az Oroszországgal szomszédos országok is gyanakodnak Moszkva szándékaival kapcsolatban, így legfeljebb gazdasági uniót lehet már csak elképzelni. Brzezinski példaképp említette a "nagyon komplex játékot folytató" Fehéroroszországot és az egyre óvatosabb Kazahsztánt. Véleménye szerint könnyen előfordulhat, hogy a jelenlegi ukrajnai válság éppen egy Kína dominálta érdekszféra felé tereli őket.
Az orosz hadsereg jelenleg egy helyi háborúban sem lenne képes ellenállni a nyugati haderőknek, nem is beszélve egy "all out war"-ról a teljes Nyugattal. Ezért is fordult Vlagyimir Putyin egyre erőteljesebben a nukleáris fegyverek fenyegetése felé. Az orosz haderő ugyanakkor 3-4 éven belül képes lehet arra, hogy hosszabb ideig sikeresen harcoljon egy modern, jól felszerelt hadsereg, azaz a NATO ellen is.
Az előadáson elhangzottakból kirajzolódó, persze nem hivatalos Brzezinski-terv alapja a már említett "költségnövelés". A politikus szerint csendben, privátim tájékozatni kellene Moszkvát arról, hogy ha a jelenlegi //amúgy is félig-meddig működő// tűzszünetet felrúgva egy újab ukrán nagyvárost támadna meg, akkor az Egyesült Államok megkezdi az ukránok által régen kért, elsősorban páncéltörő fegyverek szállítását. Tudjuk, hogy katonai erőt használsz Ukrajnában, s tudjuk azt is, hogy nem tudunk megfelelő ellenerőt alkalmazni. "De legyen ára az orosz agressziónak!"
Ezzel egy időben jelezni kell Moszkvának azt is, hogy Ukrajna nyugati értékrendet követő, demokratikus, stabil, gazdaságilag erősödő ország lesz. Az EU-tagság elérhető (persze ehhez is hosszú évek szükségesek, Brzezinski a török példát emlegette), de Ukrajna semleges állam marad, nem lesz NATO-tag. Ezzel az orosz elnök stratégiai veresége, s egyben otthoni arcvesztése is elkerülhető. Az EU-tagságig szükséges, hosszú évek alatt pedig az orosz vezetés is változhat. Brzezinski jelezte: még az ukrán közvélemény is nagyon megosztott a Nyugathoz kapcsolódással, az EU és a NATO-tagsággal kapcsolatban.
A jelenlegi orosz soviniszta, agresszív, birodalmi stratégia velünk marad, együtt kell vele élni, ezért is fontos a helyzet stabilizálása. Ezt pedig úgy nehéz lenne megoldani, hogy Ukrajna egy kelet-ukrajnai háborúban kivérzik.
Ezeket a lépéseket csak az Egyesült Államok vezetésével é irányításával lehet végrehajtani. Csak ez az ország képes garanciákat vállalni és hihető biztosítékokat adni, Európa nem. Brzezinski szerint az amerikai politikai vezetés eddig szándékosan húzódott vissza az ukrán helyzet kezelésében, Európának adva át a vezető szerepet, hadd erősödjön, s fejlődjenek ezzel a transzatlanti kapcsolatok is. Most azonban ennek vége, a helyzet komolyra fordult, Ukrajna szétesésével fenyeget. Ezt jó lenne megelőzni az ukrajnai válsággal és Oroszországgal kapcsolatban. Személy szerint sajnálja a kelet-ukrajnai területeket és a Krímet, de most elsősorban a helyzet stabilizálásáról, //a maradék// Ukrajna sikeres működtetéséről van szó
A beszélgetésen előkerült, a helyzettel és Oroszországgal szemben tanúsított stratégiai türelemmel kapcsolatban Brzezinski megjegyezte: ez olyan, mint a gumikarika. Mindkettőt sokáig lehet nyújtani, de egyszer el fog szakadni. Menendez szenátor végül hozzátette: teljesen biztos abban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fog itt megállni a jelenlegi konfliktusban.