Az Atlantic Council meghívására Geoffrey Pyatt, az Egyesült Államok Ukrajnába akkreditált nagykövete tartott előadást ma Washingtonban. A nagykövet természetesen a hivatalos amerikai vonalhoz illő beszédet tartott, de voltak érdekes részei az előadásának és a kérdezz-felelek résznek egyaránt.

 Az alapmotívumok ismerősek: nincs katonai megoldás (ez egyben azt is jelenti, hogy az Egyesült Államok és a NATO sem fog aktívan részt venni a ormányellenes erők és az őket támogató orosz alakulatok ellen), csak diplomáciai. Ugyanakkor a nagykövet többször is utalt Tony Blinken, az amerikai elnök helyettes nemzetbiztonsági tanácsadójának a Kongresszus előtt november 19-én elhangzott mondataira: nem zárható ki, hogy az Egyesült Államok az ukrán haderő számára védekezésre alkalmas fegyvereket (lethal, defensive military equipment) szállítson le.

 A nagykövet szerint egyértelműen orosz támogatással, orosz csapatokkal és nehézfegyverekkel harcol Ukrajna Kelet-Ukrajnában. A kormányellenes erők parancsnoki-vezetési feladatait is orosz katonák töltik be, s erre az Egyesült Államoknak bizonyítékai is vannak, tette hozzá Pyatt.

 A helyzet megoldására a diplomáciát, s azon belül is a Minszki Protokoll (angol változat itt)maradéktalan betartását gondolja a legjobb megoldásnak az amerikai kormány. Az orosz részről is elfogadott egyezmény végrehajtása a feltétele egyben annak is, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások az Oroszországot sújtó szankció visszavonásáról.

 Hogy ezt mennyire tartja az amerikai diplomácia valószínűnek, arról a nagykövet másik mondata árulkodott. Pyatt szerint Ukrajnának "a belátható időn belül" számolnia kell az orosz aktivitással a térségben. Véleménye szerint a 118 millió dollárnyi eddigi, fegyvereket nem tartalmazó katonai segítség növelte Ukrajna önvédelmi képességeit - ezzel az Amerikai-Ukrán Üzleti Tanács mellettem ülő két ukrán tisztviselője nem igazán értett egyet.

 Pyatt a NATO-tagsággal kapcsolatban megjegyezte: "A kérdésnek nem Washingtonban, Berlinben és Brüsszelben kell eldőlnie, s biztosan nem Moszkvában. Ez egy olyan kérdés, amiben az ukrán embereknek kell döntenie."

 Igaz, ehhez Ukrajnának komoly reformokat is végre kell hajtania. A nagykövet több területet is kiemelt: energiareform (ez a legfontosabb terület: beszerzések diverzifikálása, technológiai modernizáció, saját gázkitermelés növelése palagáz bevonásával is), alkotmányos reform (döntések helyi szintre delegálása, érdemesnek tartja Lengyelországhoz fordulni tanácsért), pénzügyi reform (számíthatnak amerikai-EU-s segítségre, de le kell küzdeni a cashflow-válságot és meg kell szervezni az adók hatékony beszedését is), védelmi reform (a 118 milliós amerikai segély, együttműködés a NATO-val, hiszen ez a kérdés belátható ideig fennmarad). Érdekesség, hogy a gázdiverzifikálással kapcsolatban Szlovákia felmerült, mint az Ukrajna irányába menő gázszállítási lehetőség bővítési terepe, de Magyarország neve nem hangzott el a témával kapcsolatban.

 Az ukrán energiahelyzettel kapcsolatban felmerült CSernobil is, ahol egy kérdező szerint az 1-2-3-as blokkok újraindítását tervezi az ukrán kormány, enyhítendő az elektromos energiahiányt. Pyatt elismerte, hogy szóba került a blokkok újraindításának lehetősége, de jelezte: ez több éves folyamat lehet és sokmilliárd dolláros költséggel járna.

 A nagykövet szerint Ukrajna sorsa és sikere túlnyomórészt reformok végrehajtásától függ. Ukrajna helyzetét Grúziához hasonlította: bár Dél-Oszétiát és Abkháziát Oroszország elfoglalta, de az ország komoly gazdasági fejlődésen ment keresztül. Véleménye szerint ezt Ukrajna is meg tudja tenni.

 Ezt azonban veszélybe sodorhatja a korrupció, a "régi üzletmenet". A nagykövet egyértelműen jelezte, akkor számíthat Ukrajna külső pénzügyi segítségre, hitelre és támogatásra akár az IMF, akár az EU vagy az Egyesült Államok részéről, ha a pénz nem fog eltűnni különböző bankszámlákon, mint régen. A korrupció elleni harcban a reformok mellett a februárban felébredt ukrán civil társadalomra, a közösségi médiára ugyanúgy számít, mint a politikusokra.  

 A nemzeti egység megteremtése és fenntartása területén csak dicsérte az országot, de figyelmeztetett: nem elég a zászlók kitűzése, az orosz "politikai turisták" visszaverése, de ki kell nyúlni a jelenleg elfoglalt kelet-ukrajnai orosz területek felé is. Fontos a visszafoglalt, lerombolt városok újjáépítése is a nemzeti egységhez.

 A Krímmel kapcsolatban a nagykövet egyértelműen leszögezte: a félsziget Ukrajna területének része, "period. End of Question". Ennek megfelelően a félsziget körüli tengeri gáz- és olajmezők kitermelését is csak Ukrajna végezheti el (gyanítom, ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államokkal üzletelni kívánó cégek nem fognak részt venni az esetleges kiaknázásban).

 Az orosz kommunikációt illetően a nagykövet szerint Oroszország zavarkeltésre, időhúzásra játszott és játszik. Nem tartotta véletlennek, hogy az Ukrajnától elcsatolt területeken a tévé- és rádióállomások elfoglalása volt az orosz erők első feladata. Villámgyors blokkcserék a magukkal hozott rendszerek segítségével az adókészülékekben és már mehetett is az orosz állami propaganda. Az orosz hivatalos kommunikáció másik célja az ukrajnai orosz ajkú lakosság dezinformálása, rémisztése, az ukrán kormány ellen fordítása. Erre ellenstratégiát kell kidolgoznia az Egyesült Államoknak, de ez még folyamatban van s ennek is csak az elején tartanak.